A kakukkfűrőlAz ősi gyógynövénytan szerint a kakukkfű a trójai Helené könnyéből született, valójában azonban már jóval a trójai háború előtt ismerték, s egyike volt azoknak a növényeknek, amelyeket az ókori görögök és rómaiak füstölőként égettek isteneik oltárain. A növény latin neve (Thymus vulgaris) a görög thymon (bátorság) szóból ered: a növényt több nép hagyománya társította ezzel az erénnyel. A római katonák csata előtt kakukkfűvel illatosított fürdőt vettek, hogy minél bátrabbak és erősebbek legyenek, a görögök számára szintén ez a növény jelképezte a hősiességet. Európa, Ázsia és Észak-Afrika mérsékelt övi területein honos.
Fűszeres illatú évelő félcserje, leveleit frissen vagy szárítva használhatjuk fel. Erős, kámforos aromája miatt óvatosan kell vele bánni, mert túladagolva megváltoztatja az étel jellegét.  A szárított kakukkfüvet illóolajainak megőrzése érdekében jól zárható edényben kell tartani. A kakukkfüvet leggyakrabban levesek, főzelékek ízesítésére, sültekhez, gombához  és vadételekhez használják. Bab, borsó, burgonya és paradicsomos ételek kiváló fűszere.  A kakukkfű teája hatékony köhögéscsillapító orvosság, ezen kívül görcsoldó, izzasztó hatású. Kakukkfű  tea készítése:  1 kávéskanálnyi  morzsolt kakukkfüvet forrázzunk le  2-2,5 dl vízzel, fedjük le és hagyjuk 5 percig állni. A kellemes aromájú, gyógyító hatású teát lassan kortyolgatva igyuk meg.
A termék allergéneket (mustárt, szezámmagot, zellert, mogyoróféléket, glutént) feldolgozó üzemben készült.
 Receptek kakukkfűvel Fűszeres tofukolbászok gluténmentes bagettel  
Zöldséges, fűszeres, magvas kenyér  
Csicseriborsós egyben sült  
Jóféle magvakkal töltött ünnepi rolád avagy töltött fasírt  
Feketebab-gombócok
Cikkszám: 20381

Galéria